Ekcéma

Szakmailag lektorálta: Dr. Pável-Szecskó Judit allergológus és klinikai immunológus · Utoljára frissítve: 2026. október 15.

Az ekcéma az egyik leggyakoribb bőrbetegség: a gyermekek akár 20%-át, a felnőttek akár 10%-át érinti. Leggyakoribb formája az atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma), amely hullámzó lefolyású, erősen viszkető bőrgyulladás, és gyakran jár együtt ételallergiával, szénanáthával vagy asztmával. Nem fertőző, és megfelelő bőrápolással és kezeléssel a legtöbb esetben jól kordában tartható.

Röviden •    Az ekcéma (dermatitisz) viszkető, száraz, gyulladt bőrrel járó betegség; leggyakoribb formája az atópiás dermatitisz. •    Nem fertőző. Hátterében a bőr sérült védőrétege és az immunrendszer túlzott reakciója áll, gyakran örökletes hajlammal. •    Többnyire csecsemő- vagy kisgyermekkorban kezdődik; sok gyermeknél enyhül vagy elmúlik, de felnőttkorban is fennmaradhat vagy kezdődhet. •    Az alapkezelés a mindennapos bőrápolás (hidratálás); fellángoláskor gyulladáscsökkentő krém kell, súlyos esetben tabletta vagy injekció. •    Az atópiás dermatitisszel allergológus is foglalkozik: kideríti a kiváltó allergiákat, és összeállítja a kezelési tervet.

 

Tartalom •    Mi az ekcéma? •    Az ekcéma típusai •    Miért alakul ki az atópiás dermatitisz? •    Az ekcéma tünetei életkor szerint •    Atópiás dermatitisz és allergia •    Hogyan diagnosztizálják? •    Az ekcéma kezelése •    Mi ronthatja az ekcémát? •    Szövődmények •    Mikor forduljon orvoshoz? •    Gyakori kérdések

 

Mi az ekcéma?

Az ekcéma és a dermatitisz (bőrgyulladás) a mindennapi szóhasználatban ugyanazt jelenti: viszkető, kipirosodó, száraz vagy hólyagos bőrgyulladást. Több formája van; a leggyakoribb az atópiás dermatitisz, ezért ha valaki „ekcémáról” beszél, többnyire erre gondol.

Az ekcéma nem fertőző: nem terjed érintéssel, közös törölközővel vagy úszómedencében. Bármely életkorban előfordulhat, de leggyakrabban csecsemő- és kisgyermekkorban kezdődik; az esetek többségében az első öt életévben jelentkezik.

A gyermekkori atópiás dermatitisz sokszor enyhül vagy elmúlik az iskoláskor, illetve a serdülőkor végére, de egy részüknél felnőttkorban is fennmarad vagy később visszatér.

Az ekcéma típusai

Az ekcémának több formája van. A kezelés és az, hogy melyik szakorvos segít a legtöbbet, a típustól függ.

Az ekcéma leggyakoribb típusai

Típus	Jellemzői	Kivizsgálás
Atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma)	Leggyakoribb; gyermekkorban kezdődik, hullámzó, erősen viszkető; gyakran allergiával, asztmával társul	Allergológus vagy bőrgyógyász
Irritatív kontakt ekcéma	Ismétlődő bőrirritáció (víz, szappan, tisztítószer) okozza, főként a kézen	Bőrgyógyász, allergológus
Allergiás kontakt ekcéma	Egy bőrrel érintkező anyagra (nikkel, illatanyag, tartósítószer, gumi) kialakuló késői allergiás reakció	Epikután (tapasz-) teszt
Diszhidrotikus ekcéma	Apró, viszkető, folyadékkal telt hólyagok a tenyéren, az ujjak oldalán, a talpon	Bőrgyógyász, allergológus
Seborrhoeás dermatitisz	Zsíros, sárgás hámlás a fejbőrön, az orr mellett, a szemöldökön; csecsemőknél „sömör”	Bőrgyógyász
Numuláris (érme alakú) ekcéma	Kerek, élesen határolt, viszkető foltok, főként a végtagokon	Bőrgyógyász

 

Diszhidrotikus (hólyagos) ekcéma

A diszhidrotikus ekcémában a tenyéren, az ujjak oldalán és a talpon apró, erősen viszkető hólyagok jelennek meg, amelyek néhány hét alatt felszáradnak és hámlanak. Gyakran tavasszal és nyáron, izzadás, stressz vagy irritáló anyagok hatására lángol fel, és gyakoribb azoknál, akiknek atópiás dermatitiszük vagy nikkelallergiájuk van. Kezelése hasonló az atópiás ekcémáéhoz: bőrvédelem, kesztyű nedves munkához, fellángoláskor gyulladáscsökkentő krém.

Miért alakul ki az atópiás dermatitisz?

Az atópiás dermatitisz több tényező együttes hatására alakul ki. A két legfontosabb a bőr gyengébb védőrétege és az immunrendszer túlzott reakciója; a fellángolásokat pedig külső tényezők váltják ki.

Sérült bőrbarrier és örökletes hajlam

Az ekcémás bőr védőrétege gyengébb: több vizet veszít, ezért kiszárad, és könnyebben jutnak át rajta irritáló anyagok, allergének és baktériumok. Ennek egyik ismert oka a filaggrin nevű bőrfehérje génjének hibája. A betegség gyakran halmozódik a családban: ha az egyik vagy mindkét szülőnek atópiás betegsége (ekcéma, szénanátha, asztma) van, a gyermek kockázata nagyobb.

Túlzott immunreakció

Az atópiás dermatitisz sok szempontból hasonlít az allergiára: mindkettőben az immunrendszer olyan anyagokra is gyulladással reagál, amelyek egészséges embernél nem okoznak panaszt. Az ekcéma ugyanakkor nem autoimmun betegség: az immunrendszer nem a saját bőrsejteket támadja meg.

Az atópiás dermatitiszben az immunrendszer egy bizonyos típusú, allergiás jellegű gyulladással reagál; ezt a gyulladást célozzák a modern biológiai gyógyszerek is.

Mi váltja ki a fellángolást?

A stressz, az irritáló anyagok és bizonyos allergének nem okozói, hanem kiváltói az ekcémának: hajlamos bőrön fellángolást idéznek elő. A leggyakoribbakat lent, a „Mi ronthatja az ekcémát?” részben soroljuk fel.

Az ekcéma tünetei életkor szerint

Az ekcéma a test bármely részén megjelenhet, a tünetek erőssége pedig hullámzik: a tünetmentes vagy enyhe időszakokat fellángolások váltják. A leggyakoribb tünetek:

• száraz, érdes, hámló bőr,
• viszketés, amely enyhétől egészen elviselhetetlenig terjedhet,
• kipirosodott, gyulladt foltok, apró csomók vagy hólyagok,
• nedvedzés, varasodás a fellángolások idején,
• tartós vakarás után megvastagodott, barázdált bőr,
• berepedező, fájdalmas, olykor vérző bőrfelület.

 

A legjellemzőbb tünet az erős viszketés, amely éjszaka gyakran fokozódik, és rontja az alvást. A vakarás tovább sérti a bőrt, ami még több viszketéshez vezet (viszketés–vakarás ördögi köre).

Hol jelenik meg az atópiás ekcéma?

Életkor	Jellemző helyek és megjelenés
Csecsemőkor (2 év alatt)	Arc (főleg az orca), fejbőr, a végtagok külső oldala; nedvedző, varas foltok. A pelenkás terület általában szabad.
Gyermekkor (2–12 év)	Könyök- és térdhajlat, csukló, boka, nyak; szárazabb, megvastagodott foltok.
Serdülő- és felnőttkor	Kéz, nyak, arc, szemhéj, hajlatok; erősen megvastagodott, barázdált bőr a tartós vakarás miatt.

 

Ekcéma sötétebb bőrön

Világos bőrön az ekcémás foltok többnyire rózsaszínűek vagy vörösek. Sötétebb bőrön a bőrpír kevésbé látszik: a foltok lilás, barnás vagy szürkés árnyalatúak lehetnek, a gyulladás elmúltával pedig világosabb vagy sötétebb foltok maradhatnak vissza, amelyek idővel halványulnak.

Atópiás dermatitisz és allergia: mi a kapcsolat?

Az atópiás dermatitisz gyakran az első jele az úgynevezett atópiás hajlamnak. Az ekcémás csecsemőknél és kisgyermekeknél gyakoribb az ételallergia, később pedig a szénanátha és az asztma is. Ezt a sorrendet atópiás menetelésnek nevezik; nem mindenkinél alakul így, de érdemes figyelni rá.

• Ételallergia: főként súlyos, korán kezdődő csecsemőkori ekcémánál fordul elő (tejfehérje, tojás, mogyoró). Ha egy étel után rövid időn belül csalánkiütés, hányás vagy a tünetek egyértelmű romlása jelentkezik, allergológiai kivizsgálás javasolt.
• Poratka, állatszőr, pollen: belélegzett allergének is ronthatják az ekcémát, főként nagyobb gyermekeknél és felnőtteknél. A pollenallergiáról külön cikkünkben
• Fontos: egy pozitív allergiateszt még nem jelenti azt, hogy az adott étel vagy anyag okozza az ekcémát. Ételt orvosi javaslat nélkül ne hagyjon el gyermeke étrendjéből, mert a szükségtelen diéta hiánybetegséghez vezethet, és nem javítja az ekcémát.

 

Hogyan diagnosztizálják az ekcémát?

Az atópiás dermatitisz diagnózisa a tüneteken, a bőr megjelenésén és a kórtörténeten (családi halmozódás, kezdet ideje, allergiák) alapul; külön laborvizsgálat nem kell hozzá. Allergológus vagy bőrgyógyász állítja fel.

Allergiavizsgálatra akkor van szükség, ha felmerül, hogy egy allergén rontja a tüneteket. Ilyenkor bőrpróbát (prick tesztet) vagy vérből allergénspecifikus IgE-vizsgálatot végeznek; az allergiavizsgálat menetéről itt olvashat. Kontaktallergia gyanújakor epikután (tapasz-) teszt segít.

Bőrbiopszia (szövettani mintavétel) csak ritkán, bizonytalan esetben szükséges, más bőrbetegségek kizárására.

Az ekcéma kezelése

Az atópiás dermatitisz nem gyógyítható meg véglegesen, de jól kezelhető. A kezelés lépcsőzetes: minden betegnél a rendszeres bőrápolás az alap, erre épül a fellángolások gyulladáscsökkentő kezelése, súlyos esetben pedig a belsőleges terápia.

Alapkezelés: mindennapos bőrápolás

• Hidratáló (emolliens) krémet vagy kenőcsöt naponta legalább kétszer, bőségesen kell használni, tünetmentes időszakban is.
• Fürdés vagy zuhanyzás langyos vízzel, rövid ideig (5–10 perc), szappan helyett szappanmentes mosakodószerrel.
• Utána a bőrt óvatosan, dörzsölés nélkül kell szárazra itatni, és 3 percen belül bekenni hidratálóval.
• Illatanyag-mentes készítményeket érdemes választani; a túl sok összetevő irritálhat.
• Pamut ruházat, rövidre vágott köröm; gyermekeknél éjszaka pamutkesztyű segíthet a vakarás ellen.

 

Gyulladáscsökkentő krémek fellángoláskor

Fellángoláskor szteroidtartalmú (kortikoszteroid) krém vagy kenőcs csökkenti a gyulladást és a viszketést. Az orvos által előírt erősségben és ideig, rövid kúrákban alkalmazva biztonságos; a „szteroidfélelem” miatti alulkezelés gyakoribb probléma, mint a mellékhatás. Arcra, szemhéjra és hajlatokba gyakran kalcineurin-gátló krémet (takrolimusz, pimekrolimusz) írnak fel, amely nem vékonyítja a bőrt.

Gyakran visszatérő ekcémánál az orvos javasolhatja, hogy a gyulladáscsökkentő krémet a tünetek elmúlta után is hetente kétszer használja a szokásos helyeken (proaktív kezelés). Ez ritkítja a fellángolásokat.

Súlyos ekcéma: tabletta és injekció

Ha a krémes kezelés és a bőrápolás nem elég, közepesen súlyos vagy súlyos atópiás dermatitiszben belsőleges kezelés jön szóba. Ilyen az immunrendszert mérséklő tabletta (például ciklosporin), a célzott biológiai terápia injekció formájában (például dupilumab, tralokinumab, lebrikizumab), illetve a JAK-gátló tabletták (például upadacitinib, abrocitinib). Ezeket szakorvos rendeli, rendszeres ellenőrzés mellett; Magyarországon a biológiai és JAK-gátló kezelés kijelölt szakellátó helyeken érhető el.

Antibiotikumra csak akkor van szükség, ha a bőr igazoltan felülfertőződött. A tabletta formájú antihisztaminok (allergiaellenes szerek) az ekcémás viszketést kevéssé csökkentik; az álmosító típusúak legfeljebb rövid ideig, az alvás javítására jöhetnek szóba.

Fényterápia és nedves kötés

A fényterápia (leggyakrabban keskenysávú UVB-kezelés) kiterjedt, krémekkel nehezen kezelhető ekcémában javasolható, szakorvosi felügyelet mellett, hetente többszöri kezeléssel. Tartósan nem alkalmazzák, mert hosszú távon növeli a bőrrák kockázatát.

A nedves kötés (gyulladáscsökkentő krém vagy hidratáló fölé helyezett nedves, majd száraz réteg) súlyos fellángoláskor gyorsíthatja a javulást; orvosi útmutatás szerint alkalmazandó.

A csecsemőkori ekcéma kezelése

Az ekcéma csecsemő- és kisgyermekkorban különösen gyakori, és gyakran már az első hónapokban megjelenik, leginkább az arcon és a fejbőrön. A kicsik nem tudják megállni a vakarást, ezért a bőrápolásra és a körmök rövidre vágására különösen figyelni kell.

Csecsemőknél is a bőrápolás az alap: napi fürdetés langyos vízben, rövid ideig, utána bőséges hidratálás. Fellángoláskor gyermekorvos vagy allergológus enyhe szteroidos vagy más gyulladáscsökkentő krémet írhat fel. Ha a csecsemőnek súlyos vagy korán kezdődő ekcémája van, érdemes allergológussal is megvizsgáltatni, mert gyakoribb mellette az ételallergia.

Mi ronthatja az ekcémát?

• Szappan, habfürdő, illatanyagos kozmetikumok, tisztítószerek
• Gyapjú és szintetikus, karcos textíliák
• Izzadás, meleg, túlöltöztetés
• Száraz, fűtött levegő, hideg, szél
• Stressz, kialvatlanság
• Poratka, állatszőr, pollen (érzékenyeknél)
• Ételallergia (főként csecsemő- és kisgyermekkorban, igazolt allergia esetén)
• Bőrfertőzések

 

Érdemes ekcémanaplót vezetni: ha leírja, mikor és mi után romlanak a tünetek, könnyebb megtalálni az egyéni kiváltó tényezőket.

Lehetnek szövődményei az ekcémának?

A kezeletlen vagy nem megfelelően kezelt ekcémának lehetnek szövődményei. A leggyakoribb a bakteriális felülfertőződés: a sérült bőrön a Staphylococcus aureus baktérium könnyen megtelepszik. Ilyenkor a bőr nedvez, sárgás pörkök, gennyes hólyagok jelennek meg, a tünetek hirtelen romlanak.

Azonnal forduljon orvoshoz, ha •    az ekcémás bőrön hirtelen sok, egyforma, fájdalmas kis hólyag vagy kerek, kivájt seb jelenik meg, •    ezzel együtt láz, rossz közérzet jelentkezik, •    a bőr gennyesedik, sárga pörkös, vagy gyorsan terjed a bőrpír.

 

Az első két tünet herpeszvírus okozta, ritka, de súlyos szövődményre (eczema herpeticum) utalhat, amely még aznap orvosi ellátást igényel.

Az ekcéma a bőrön túl is megterhelő lehet: a tartós viszketés alvászavart, fáradtságot, gyermekeknél figyelmi nehézséget okozhat, és ronthatja az életminőséget. Ezért is fontos, hogy ne csak a fellángolásokat kezelje, hanem a tünetmentes időszakokat is.

Mikor forduljon orvoshoz ekcémával?

Forduljon orvoshoz,

• ha a tünetek 1–2 hét rendszeres bőrápolás mellett sem javulnak,
• ha a viszketés miatt rosszul alszik (vagy gyermeke rosszul alszik),
• ha a fellángolások gyakran visszatérnek, vagy egyre nagyobb területre terjednek,
• ha felmerül, hogy egy étel, por, pollen vagy állat rontja a tüneteket,
• ha csecsemőnél súlyos, korán kezdődő ekcéma jelentkezik,
• azonnal, ha fertőzés jelei vagy a fenti figyelmeztető tünetek jelentkeznek.

 

Gyakori kérdések az ekcémáról

Fertőző az ekcéma?

Nem. Az ekcéma, így az atópiás dermatitisz sem terjed érintéssel, közös használati tárgyakkal vagy úszómedencében. Ha viszont a bőr felülfertőződik, a kórokozó (baktérium vagy herpeszvírus) átvihető, ezért fertőzés jeleinél orvoshoz kell fordulni.

Mi a különbség az ekcéma és az atópiás dermatitisz között?

Az ekcéma gyűjtőfogalom a viszkető bőrgyulladásokra. Az atópiás dermatitisz (atópiás ekcéma) a leggyakoribb formája, amely örökletes hajlam alapján alakul ki, és gyakran társul allergiával vagy asztmával.

Kinőhető a gyermekkori ekcéma?

Sok gyermeknél az iskoláskorra vagy a serdülőkor végére jelentősen enyhül vagy elmúlik. Egy részüknél azonban felnőttkorban is fennmarad vagy visszatér, a bőr pedig érzékeny marad, ezért a bőrápolás később is fontos.

Allergia okozza az ekcémát?

Nem közvetlenül. Az atópiás dermatitisz alapja a bőr gyengébb védőrétege és az immunrendszer túlzott reakciója; allergének (például étel, poratka, pollen) egyes betegeknél ronthatják a tüneteket. Hogy ez valóban így van-e, allergológiai vizsgálat derítheti ki.

Milyen orvoshoz forduljak ekcémával?

Atópiás dermatitisszel allergológushoz vagy bőrgyógyászhoz. Az allergológus kideríti, van-e a háttérben allergia, és összeállítja a kezelési tervet; gyermekeknél a gyermekorvos is segít.

Milyen krém jó ekcémára?

Az alap egy illatanyag-mentes hidratáló krém vagy kenőcs, amelyet naponta többször, bőségesen kell használni. Fellángoláskor orvos által felírt gyulladáscsökkentő krém (szteroidos vagy kalcineurin-gátló) szükséges.

Atópiás dermatitisz kivizsgálása allergológusnál Ha ekcémája gyakran kiújul, vagy felmerül, hogy allergia rontja, allergológiai rendelésünkön Dr. Pável-Szecskó Judit allergológus és klinikai immunológus kivizsgálja, és személyre szabott kezelési tervet állít össze. Allergológiai szakorvosi vizsgálat: 35 000 Ft. Időpontot online foglalhat, vagy hívjon minket a 06 30 365 8000-es számon.

 

Források

• Wollenberg A. és mtsai: European guideline (EuroGuiDerm) on atopic eczema, 2022. JEADV
• NICE CG57: Atopic eczema in under 12s – diagnosis and management. org.uk
• NHS: Atopic eczema. uk
• Weidinger S., Novak N.: Atopic dermatitis. Lancet, 2016. ncbi.nlm.nih.gov
• American Academy of Dermatology: Eczema types. org