A szóbeli anamnézis felvételét követi a fizikai vizsgálat.
A kivizsgálás a külső nemiszervek megtekintésével kezdődik. Megvizsgálják a szeméremtest bőrét, nyálkahártyáját. Ezt követően spekulummal (hüvelytükör) vagy más néven kacsával feltárják a hüvely és a méhszáj bemenetét.
Szükség esetén kenetvétel is történik. Ez a rákszűrés és a fertőzések laborvizsgálata miatt szükséges lehet. Így lehet a különböző citológiai vagy egyéb nemi betegségeket detektálni.
Gyakran alkalmazzák a kétkezes tapintásos vizsgálatot. Az egyik kéz a hüvelyben, a másik a hasfalon tartva fizikailag vizsgálja a méh, a petefészek nagyságát, helyzetét és érzékenységét.
Amennyiben indokolt még lehetőség van emlő-, ultrahangos hüvelyi és hasi- vizsgálatra.
A Lotusz Medical Centerben a következő a vizsgálatokat, végzik a nőgyógyászati szakrendelésen:
Laborvizsgálat
A nőgyógyászati szakrendelésen többféle mintavétel történhet annak érdekében, hogy laborvizsgálat során fel lehessen tárni az esetleges problémákat és eltéréseket. Intézményünkben ezek a leggyakoribb vizsgálatok:
Kenet vizsgálatok:
- PAP kenet (citológia) – méhnyakrák és annak megelőzésére szolgál
- HPV teszt – magas kockázatú HPV típusok kiszűrése
- Hüvelyi kenet – Gombás, bakteriális, parazitás fertőzések (Candida, Gardnerella)
Vérvizsgálatok:
- Különböző hormonpanel vizsgálatok
- Petefészek működéshez szükséges hormonok – FSH, LH
- Ciklus értékeléshez – progeszteron, ösztradiol
- Ciklus zavara meddőség – prolaktin
- PCOS gyanú – DHEAS, tesztoszteron
- Terhességi teszt – (β-hCG)
- Pajzsmirigy vizsgálatok – TSH és FT4 vizsgálata cikluszavar esetén
Mikrobiológia vizsgálatok:
- Chlamydia
- Gonorrhoea
- Mycoplasma
- Neisseria
- Treponema
- Trichomonas
- Ureaplasma
Egyéb különleges vizsgálatok:
- TORCH szűrés – terhesség alatt illetve előtte
- Véralvadás vizsgálat – többszöri vetélés esetén
- Tumormarker – CA-125
Összességében a laborvizsgálat indikációja leggyakrabban a rutin nőgyógyászati vizsgálat. Ezt követi a fertőzések gyanúja, terhesség tervezése és követése, meddőségi kivizsgálás, rendellenes vérzések, majd a fájdalmas tünetek.
Hüvelyi ultrahang
A hüvelyi vagy más néven transzvaginális ultrahang általános és gyakori vizsgálati módszer a nőgyógyászati vizsgálaton belül. Legfőbb oka, hogy fájdalommentes, nem jár sugárterheléssel, rendkívül pontos képet tud biztosítani a szervek elváltozásairól, méreteiről és szerkezetéről egyaránt.
A vizsgálat során a nőgyógyász szakorvos egy vékony óvszerrel és síkosító zselével bevont ultrahang vizsgálófejet csúsztat a hüvelybe. Az ultrahang készülék nagyméretű monitorján a vizsgálófej segítségével a következő területek válnak jól láthatóvá:
- Méh (mérete, alakja, nyálkahártya állapot)
- Petefészek
- Miómák, ciszták, gyulladásos alakzatok,
- Korai terhesség megállapítása
- Vérzés zavarok eredete
Nagyon fontos megjegyezni, hogy a hüvelyi ultrahang vizsgálat előtt érdemes kiüríteni a hólyagot. Nem szükséges a telt hólyag.
Hasi ultrahang
A hasi vagy más néven transzabdominális ultrahang várandós gondozás során használható vizsgálati módszer. A vizsgálófejet a has falán vezetik végig. Nagyobb területet képes láttatni, mint a hüvelyi ultrahang. A terhesség folyamán körülbelül 12. héttől ez válik a fő vizsgálati módszerré. A növekvő magzatot jobban megjeleníti. Teli hólyaggal jellemzően jobb a kép. Gyakorlatban a hüvelyi és a hasi ultrahang vizsgálat kiegészíti egymást. A nőgyógyász szakorvos a terhességi kor és a vizsgálat célja alapján dönti el melyik a megfelelőbb.
Mell vizsgálat
A tapintáson alapuló emlővizsgálat nagyon fontos abban az esetben, ha a páciens a mellhez kapcsolódó eltérésekkel fordul kezelőorvosához. Akár fájdalomról, akár látható eltérésről, vagy éppen duzzanatokról van szó. Eltérések nemcsak a mellen-, hanem a hónaljban is megjelenhetnek.
Ez a vizsgálati módszer legtöbb esetben a beteg kérésére zajlik.
Az éves nőgyógyászati szűrések során fiatalabb korban (40 év alatt) inkább ultrahangos, 40 -45 éves kor felett mammográfiás emlő vizsgálat történik. Ezek a képalkotó vizsgálatok lényegesen pontosabb és átfogóbb képet adnak az esetleges elváltozásról.
Méhnyakrák szűrés
A méhnyakrák szűrés a nőgyógyászati szakvizsgálat egyik leggyakoribb kivizsgálási típusa.
A kenetvétel során a nőgyógyász szakorvos feltárja a méhszáj felszínét. A méhnyák csatornájáról egy speciális eszköz segítségével mintát vesz, amit citológiai laborvizsgálatra küld.
A citopatológus szakember mikroszkóppal megvizsgálja a mintát. A kivizsgálás céljától függően a kiértékelést 7-14 napon belül küldi vissza a nőgyógyász szakorvosnak.
A méhnyakrák szűrést érdemes 21 éves kortól, vagy a szexuális élet megkezdése után elvégezni. A méhnyakrák megbetegedés fő oka a HPV (humán papillomavírus), ami a rendszeres szűréssel megelőzhető.
A HPV- és a citológia- vizsgálat mást vizsgál, de egycélt szolgál. A citológia (Pap- teszt) a sejteket vizsgálja, hogy van-e kóros elváltozás a méhszájon. A HPV szűrés a vírust mutatja ki, hogy jelen van e az emberi szervezetben.
Kolposzkópia
Kolposzkópiára abban az esetben van szükség, ha a méhnyakrák szűrés eredménye valamilyen kóros elváltozást mutat. Ilyenkor a kolposzkóp – ami egy speciális nagyító – segítségével a szakember közvetlenül megvizsgálja a méhnyak, a hüvely és a szeméremtest állapotát.
Maga a vizsgálat teljesen fájdalommentes, ugyanakkor néhány perc alatt elvégezhető. A korábban felállított nőgyógyászati diagnózist segít pontosítani.
A méhnyak felszínét ecetsavval és jódoldattal kenik be, hogy ezáltal jobban láthatóvá váljanak a felszíni eltérések.
